A ONELAB projekt célja, hogy olyan gyors reagálású mobil laboratóriumot (ún. RRML) fejlesszen ki amely a lehető legszélesebb körben előforduló helyzetekben gyorsan és az adott helyzet és helyszín adottásgaihoz igazodóan telepíthető legyen. Ezen új generációs eszköz segítségével olyan újszerű mérések és módszerek alkalmazhatók, melyek átfogó laboratóriumi információk nyerhetők ki és válnak műholdas kommunikáció használatával továbbíthatóvá.

A folyami hálózatok a Föld biodiverzitásának leginkább kritikus területei közé tartoznak. Kulcsfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak (pl. ivóvíz és élelmiszer-ellátás, éghajlat-szabályozás), amelyek nélkülözhetetlenek az emberi jólét fenntartásához. Az éghajlatváltozás és a növekvő emberi vízfelhasználás miatt több folyó és patak kiszáradóban van, amely pusztító hatással van a biodiverzitásra és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra. Jelenleg a globális folyami hálózat több mint felének van kiszáradó ága, amelyek száma drámai módon nő. A kiszáradó folyami hálózatok (DRN) azonban a tudósok és a politikai döntéshozók részéről kevés figyelmet kaptak, a nyilvánosság nem ismeri ezek fontosságát. Következésképpen nincs hatékony integrált biodiverzitás megőrzés és nincs az éghajlatváltozással szembesülő DRN-eket érintő ökoszisztéma-kezelési stratégia.
Egy 25 szakértőből (11 országból - Európa, Dél-Amerika, Kína és Amerikai Egyesült Államok), álló multidiszciplináris csoport EU-s erőfeszítésekkel azt fogja vizsgálni, hogy a klímaváltozás az éghajlatváltozás, az áramlási rendszerek változásán és a vízfelhasználáson keresztül, milyen lépcsőzetes hatással van a biodiverzitásra, a DRN-ek ökoszisztéma funkcióira és ökoszisztéma-szolgáltatásaira. A DRYvER (DRYing riVER hálózatok) össze fog gyűjteni kilenc fókuszbeli DRN (esettanulmány) adatait (EU-ból és CELAC-ból), hogy kidolgozzon egy Európában és az egész világon alkalmazható metarendszer-keretet. Ezenkívül létre fog hozni alapvető tudáson alapuló stratégiákat, eszközöket és iránymutatásokat a DRN-ek költséghatékony adaptív kezelésére. Az érdekelt felekkel és a végfelhasználókkal szorosan együttműködve a DRYvER stratégiákat fog kidolgozni a DRN-kben az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére és az azokhoz való alkalmazkodásra, integrálva a hidrológiai, ökológiai (beleértve a természet alapú megoldásokat), társadalmi-gazdasági és politikai perspektívákat. A DRYvER végeredményei hozzájárulnak a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez, és az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatás élvonalába helyezik Európát.
 

A PTE BTK Humán Fejlesztési és Művelődéstudományi Intézet, Művelődéstudományi Tanszéke alap és mesterfokon is szervez képzéseket – úm. közösségszervező, kulturális örökség szervező, kulturális mediátor – annak érdekében, hogy megfeleljen a felsőoktatás felé támasztott társadalmi és munkaerőpiaci követelménynek, hogy megfelelő tudással és készségekkel rendelkező szakértőket képezzen a kulturális és szocio-gazdasági kihívások megfelelése érdekében. A néphagyományok megőrzését célzó, folyamatos művészi tevékenységet ellátó kulturális egyesületeknek szükségük van olyan elkötelezett és hozzáértő tagok toborzására, akik elhivatottak, hogy tegyenek valamit a kulturális intézetek és egyesületek fenntartásáért és ezen kívül olyan háttérmunkákra is képesek, mint a szervezés, pályázás, pénzügyi ellenőrzés. A pályázat segíti és egyben vizsgálja a horvát népzene és néptánc megőrzését célzó civil szervezeteket. A pályázat összehozza a horvát-magyar határ két oldalán élőket. Ezek az emberek évtizedes hagyományokkal bíró horvát civil szervezetek tagjai és mindemellett a hagyományos zenéért és táncért rajongó horvátok és magyarok.
A vezető partner, a Társadalmi Befogadás Szakkollégium, felelős a négy megrendezésre kerülő hagyományos horvát népzenei és tánc esemény szakmai háttér vizsgálatának tervezéséért és ellenőrzéséért, továbbá a kutatási tanulmányok elkészültéért, értékeléséért és nyilvánosságra hozásáért. A négy partner, a VIZIN Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, a MOHÁCSI SOKACOK OLVASÓKÖRE Egyesület, a HKUD VALPOVO 1905, Táncegyüttes és a HKUD OSIJEK 1862 Táncegyüttes felel a négy különböző esemény megszervezéséért, ahová a három másik partnert, mint vendég előadókat hívják meg és a vezető partnernek az esemény szervezésével kapcsolatos teljes dokumentációhoz teljes betekintést enged.

A projekt az EU támogatásával a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósul meg.

A projekt fő célja a PTE Immunológiai és Biotechnológiai Tanszékének, valamint horvát Baranja Közegészségügyi Szolgálat Tanszékének együttműködésében az, hogy világos és bizonyítékokon alapuló jelentést készítsenek a határmenti populáció immunitás védelméről a a vakcinával megelőzhető fertőző betegségek esetében. Egy egyszerű, gyors, olcsó és hatékony laboratórium elemzési módját az egyéni immunitás vizsgálatának az olyan fertőző betegségek esetén mint a kanyaró, a mumpsz és a rubeola (MMR), a magyar partner kifejlesztette és publikálta. A klasszikus vpc-ket mindkét országban jól szervezett módon felszámolta a közegészségügy, de sajnos egyes erősen fertőző betegségek, beleértve a kanyaró ismét megjelentek világszerte, beleértve a közelmúltban Európát is.

Mindkét határ menti régióban alapvető fontosságú a veszélyeztetett csoportok azonosítása és az újraoltás protokolljának meghatározása. Ennek a feladatnak a végrehajtásához az említett laboratóriumi módszer alkalmazható, kiterjeszthető.

A projekt az EU támogatásával a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósul meg.

Számos felmérés bizonyítja, hogy a digitális valóság (virtuális valóság és kiterjesztett valóság) sokféle ágazatban fontos piaci trendnek számít, és Észak-Amerika vezető szerepet tölt be ezen a területen. Az idegenforgalom sem kivétel ez alól, és az európai turizmus szektornak meg kell újítania a technológiai megoldásait, de ez az innováció állami támogatást igényel.
Annak érdekében, hogy a turisztikai szervezetek, fejlesztő cégek és a piacon jelen levő kis- és középvállalatok képesek legyenek ezt az egyedülálló lehetőséget megragadni a legmegfelelőbb támogatási politikák segítségével, kilenc partnerszervezet nyolc országból (FR, IT, HU, UK, NO, ES, PL, NL) úgy döntött, hogy felmérik a jelenlegi támogatásokat és javaslatokat fogalmaznak meg a releváns Irányító Hatóságok számára. A javaslatok a következő években megjelenő pályázati kiírások tartalmára, értékelési szempontokra vonatkoznak, a PTE által befolyásolandó szakpolitikai eszköz a GINOP program 2. prioritása. A projektben regionális és helyi hatóságok, fejlesztési ügynökségek, nonprofit szervezetek és egyetemek dolgoznak együtt.
A projekt két fázisra oszlik: első három évében megvizsgálják a sikeres fejlesztéseket, a szervezetek megfogalmazzák fejlesztési igényeiket és javaslatokat tesznek a többi partner igényeire reagálva, saját országukban korábban működő sikeres támogatási programok bevezetésének ajánlásával. Tapasztalataikra és a bevont szakértők így minden partner segíti a többi partnerország támogatáspolitikájának fejlesztését a digitális valóság eszközeinek turisztikai alkalmazása kapcsán. A harmadik év végére a közösen megfogalmazott javaslatokból a partnerek egy akciótervet állítanak össze. A projekt utolsó két éve az akcióterv végrehajtásának, a támogatáspolitikára gyakorolt hatásának ellenőrzésével telik.
A fenti cél értekében minden partner együttműködik a kapcsolódó szakpolitikai program irányító hatóságával, amely a PTE által megcélzott program esetében a Pénzügyminisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkársága.
Az együttműködés lehetővé teszi a strukturális alapok hatékonyabb felhasználását a virtuális valóság turisztikai alkalmazásában előmozdítását.

A SPRING projekt általános célja olyan integrált vízkészlet-gazdálkodás nyújtása a megbízható vízellátás biztosítása érdekében minden típusú igény számára, amely magában foglalja: innovatív, könnyen kezelhető bio-oxidációs rendszerek kifejlesztését a szennyezett víztestek (álló vagy folyó) kezelésére, költséghatékony valós idejű monitoring eszközöket és végül a kezelés, ellátás és felhasználás jó gyakorlatának megvalósítását a vízgazdálkodásban. A projekt célja bioremediációs megközelítéssel vízszennyező anyagok eltávolítására szolgáló technológiák tovább- és kifejlesztése.

Az intelligens szakosodás az Európai regionális politika egyik alapvető elve, ami a kutatás és fejlesztési befektetések hatékonyságának növelését célozza meg. Ez a regionális alapú megközelítés a régiók növekedésének és munkahelyeinek fellendítését minden régió saját versenyelőnyének azonosításán és fejlesztésén keresztül teszi lehetővé. Több mint 120 szakosodási stratégia került kifejlesztésre. Az EU által támogatott POLISS pályázat az inteligens szakosodási stratégiák koncepció alkotási, tervezési és megvalósítási területei közötti szakadékkal foglalkozik. Összefogva 8 vezető európai felsőoktatási intézményt és 14 partnert a helyi önkormányzatokból, fejlesztési ügynökségektől, nemzetközi szervezetektől, kutatóintézetektől és magán vállalatoktól a pályázat multidiszciplináris megközelítést tesz lehetővé. Ez új szisztematikus bizonyítékot és módszertani eszközöket ad a tudósok, politikai döntéshozók és helyi szakemberek kezébe az intelligens szakosodási akciók tervezéséhez.

A Joint Action on Rare Cancers (JARC) célja az Európai Unió (EU) Bizottság, az EU tagállamok és minden érdekelt erőfeszítésének egyesítse és maximalizálása volt az ritka rákokat érintő ellátás és kutatás minőségének előremozdításáért. 
A JARC az Európai Referenciahálózat (European Reference Networks - ERN) köré építette a tevékenységét, amely közül hármat a ritka rákoknak tartanak fenn. A JARC az ERN-ek létrehozási folyamatának optimalizálását célozta meg operatív megoldások és szakmai támogatás nyújtásával az alábbi ritka rákokat érintő területeken: ellátás minősége, epidemiológia, kutatás és innováció, az oktatás illetve a prevenció, diagnózis és kezelés a tudomány mai állásának megfelelő meghatározása.
 

A pályázat célja az európai, bonyolult földtani helyzetben lévő kőszén készletek hasznosításának kutatása gazdaságosan kinyerhető technológiák ajánlásával. Elérendő cél a szénből folyékony üzemanyaggá való átalakítás a legújabb felszíni technológiák (CTL, CTG) és in situ átalakítási eljárások, mint pl. a telepben tárolt gázok (CSG), felhagyott, és működő bányák üregeiben felhalmozódó gázok lecsapolására (CBM, CMM) és a felszín alatti elgázosítás (UCG) tisztaszén technológiáinak fejlesztése, beleértve a CO2 leválasztást, tárolást és átalakítást (CCS és CCU) is.
A támogatott tevékenységek: Mintagyűjtés és a minták elszállítása a Vasasi bányából a felszíni elgázosítási kísérletekhez laboratóriumi és demonstrációs méretben (15-20t), 3D földtani modell adatrendszerének előkészítése és átadása a modellépítéshez térinformatikai környezetben, szakértői konzultáció és látogatások, anyagvizsgálati mérések végzése, kiértékelése, tanulmányok készítése, kapcsolatépítés, tapasztalatcsere, az eredmények publikálása rendezvényeken és szakmai folyóiratokban.
 

A projekt 16 partnerrel valósul meg és a NEURAM elnevezésű projekthez kapcsolódik.

A konzorcium szakértő tagjait az adott tudományos intézetek kémiával, fizikával, neurológiával, viselkedéstudománnyal és genetikával foglalkozó szakértői adják, továbbá a projekt megvalósításában egy, a 3D-s mikroszkópiával foglalkozó ipari partner is részt vesz.
A 4D-SRS rendszerek kiváltképpen orvosi kutatásokra, illetve olyan fejlesztési projektekre lesznek felhasználhatóak, melyek központjában a korai stádiumban levő betegségek diagnosztizálása, rák észlelése, és toxicitással foglalkozó tanulmányok állnak. 
A tudományos és a kereskedelmi szektorok tapasztalatcseréje és a kiküldetések révén a csapat növeli európai és globális versenyképességét az idegtudományok és genetikai technológia területén.