A terménydiverzifikáció hatásainak kiértékelése a magyar szőlőültetvényeken

A Diverfarming projekt egy csoportja finom hangolja a termény növekedés, a szénmegkötés és talajerózió mérésének metodikáját egy magyarországi ökologikus szőlőültetvény kísérleti területén.

A szőlőültetvények terménydiverzifikációja hozzájárulhat a klímaváltozáshoz történő rugalmasabb alkalmazkodáshoz az olyan ökoszisztéma erőforrások biztosításán keresztül, mint például a szénmegkötés vagy a talajerózió csökkentése.

Azzal a céllal, hogy az európai mezőgazdaság átmenetét egy környezetileg és gazdaságilag fenntarthatóbb mezőgazdasági rendszer felé segítse, a Diverfarming pályázat kísérletet tett, több más termény mellett, egy Magyarország villányi régiójában található ökologikus szőlőbirtokon a diverzifikáció és az alacsony ráfordítás igényű menedzsment bevezetésére.

A kíséretet a Gere cég szőlőbirtokain végezték két éven át. Ez alatt az idő alatt gyógynövényeket és hüvelyeseket vetettek vegyesen a szőlősorok közé talajtakaróként, ami a szőlő termesztési időszaka alatt négy vagy öt alkalommal kerül learatásra és bedolgozásra a talajba zöldtrágyaként. A 24 hónap elteltével a Pécsi Tudományegyetem ezen esettanulmányt koordináló csapata publikálta a diverzifikáció hatásainak mérésére vonatkozó módszertant.

A kutatócsoport egy fenometriai tanulmányi protokollt vezetett be, hogy megtudja miként változik a biomassza termelődése a szőlő különböző fejlődési szakaszaiban, ebben előnyben részesítették a levél gyűjtéses terepi vizsgálatot, hogy lássák a diverzifikáció hogyan jelenik meg a levélfelületi-indexben. A szén megkötésében bekövetkező hatás megállapításához a szőlő lombozatát, a biomasszát, a talaj tulajdonságokat és az erodált üledéket laboratóriumi elemzésnek vetették alá.

Ennek a módszertannak a használatával számtalan előzetes következtetést szereztek, amik a Diverfarming által javasolt gyakorlatok jótékony hatásaira utalnak. A köztes kultúrák termesztésének bevezetése, a szőlőtőkék közötti növényborítás egy módjaként, csökkentette az erózió mértékét, így segítve elő a talajvédelmet. Ezen felül a szervesanyag tartalom szintén növekedett.

Végezetül, a szőlőültetvény a szén megkötésén és üvegházhatású gázok csökkentésén keresztül az éghajlatváltozás enyhítésében rejlő lehetőségével kapcsolatosan, láthatóvá vált, hogy a metszési technika és a lemetszett részek bedolgozása a talajba elősegítette a szén és nitrogén közötti optimális kapcsolatot. A lemetszett részek bedolgozása és a levágott növényi borítás növelte a szén és a nitrogén szintjét a talajban anélkül, hogy olyan szintre emelte volna a nitrogén tartalékokat, ami a bor minőségére negatív hatással van. Így a szőlőültetvények éghajlat változás enyhítéséhez történő hozzájárulása és a minőségi bor termelése közötti tökéletes egyensúlyt sikerült megtalálni.

Diverfarming projektet az Európai Bizottság Horizon 2020 programja finanszírozza, az „Élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdészet, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, valamint a biogazdaság” kihívás keretén belül, amely számít a Universities of cartagenai and córdobai (Spanyolország), tusciai (Olaszország), exeteri és portsmouthi (Egyesült Királyáság), wageningeni (Hollandia), trieri (Németország), pécsi (Magyarország) és az ETH Zurich (Svájc) egyetemeinek, a Consiglio per la ricerca in agricoltura e l'analisi dell'economia agraria (Olaszország), a Consejo Superior de Investigaciones Científicas (Spanyolország) és a Natural Resources Institute LUKE (Finnország) kutatóintézeteinek, az ASAJA agrárszervezetének, illetve a Casalasco és Barilla (Olaszország), Arento, LogísticaDFM és Industrias David (Spanyolország), Nieuw Bromo Van Tilburg és Ekoboerdeij de Lingehof (Hollandia), Dr. Frey (Németország), Nedel-Market KFT és Gere (Magyarország) és Paavolan Kotijuustola és Polven Juustola (Finnország) vállalatainak részvételére.