Ugrás a tartalomra

A talajtakarásra használt műanyagokkal érintkező növényvédőszereknek hosszabb a lebomlási idejük

A Diverfarming projekt keretében készült tanulmány 38 növényvédőszer és 3 féle talajtakaró műanyag közötti kölcsönhatást vizsgált

A mezőgazdasági területeken a műanyag talajtakarók használata a terménysoron a termények gazdaságosságának növelésére széles körben alkalmazott technika. Az Európai Bizottság szerint 100000 tonna műanyag talajtakarót használtak fel 2016-ban. Figyelembe véve ezeket az adatokat és azt a tényt, hogy a betakarítás után a műanyag egy része általában a talajban marad, az intenzív mezőgazdasági térségekben felhalmozódó műanyag nem csak ezt a szektort, de a közigazgatást is érintő környezeti problémát jelent.

A kis sűrűségű polietilén a leggyakrabban talajtakarásra használt műanyag, viszont ez az aminek a leghosszabb a lebomlási ideje. Ezért, létrehoztak más típusú műanyagokat, az oxidatív úton lebomlókat (PAC), ezek olyan pro-oxidativ adalékokat tartalmaznak, amelyek segítik a lebomlást napfény jelenlétében, illetve a biológiai úton lebomlókat, amiket a talajban lévő mikroorganizmusok tudnak lebontani.

Mivel sok esetben a műtrágyákat a talajtakarók alatt lévő termények kezelésére használják, a Diverfarming projekt wageningeni és cartagenai egyetemének kutatóiból álló csoport elemezte ezeknek a műanyagoknak a kölcsönhatását laboratóriumi körülmények között 38 növényvédőszerrel. Bár ez a tanulmányt korábban már elvégezték LDPE műanyagokkal, ez az első alkalom, hogy PAC és biológiailag lebomló műanyagokat elemeztek.

A Murcia régióban talajtakaró műanyagoknál gyakran használt 17 rovarölő, 15 gombaölő és 6 gyomirtó 38 aktív összetevőjének a három műanyagtípussal mutatott szorpciós folyamatának (egyik anyag felhalmozódása egy másikban a kettő érintkezésekor) elemzése után láthatóvá vált, hogy a bio műanyagok növényvédőszer szorpciója nagyobb arányú volt. Átlagosan, a LDPE és a PAC esetében a szorpció aránya 23% volt, míg a Bionál ez 50%-ot ért el. Az aktív összetevő lebomlása a műanyag jelenlétében 30%-kal alacsonyabb volt, mint amikor nem volt műanyag a környezetben.

A projektben résztvevő egyik kutató, Nicolas Beriot, számára az eredmények két aggasztó hipotézis felállításához vezettek: “a biológiai úton lebomló műanyagok lebontásáért felelős mikroorganizmusok megfertőződhetnek és a növényvédőszerek hatékonysága szintén érintett lehet, mert azok az anyagok, amik a műanyagban maradnak nem lesznek elérhetők a talajban, hogy elvégezzék a munkájukat. Ezért az aktív összetevők lebomlási mintájának módosulása hatással lehet a talajlakó szervezetek közösségére az aktív összetevők toxicitása miatt.

Ez a laboratóriumi tanulmány ajtót nyithat új kutatások számára ezen a területen, hogy igazolja miként hat ez a talaj fertőzöttség kérdésére illetve a műanyagok lebomló képességében történő késleltetésre.

A Diverfarming pályázat paradigmaváltást igyekszik elérni az európai mezőgazdaságban egy környezetileg és gazdaságilag fenntarthatóbb mezőgazdasággal a terménydifferenciáláson és a bemeneti tényezők, mint például a növényvédőszerek, csökkentésén keresztül. Ezúton hozzájárulhat a fertőzést előidéző helyzetek elkerüléséhez, mint például azoknak, amit a műanyagok és a növényvédőszerek kölcsönhatása jelent.

Diverfarming projektet az Európai Bizottság Horizon 2020 programja finanszírozza, az „Élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdészet, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, valamint a biogazdaság” kihívás keretén belül, amely számít a Universities of cartagenai and córdobai (Spanyolország), tusciai (Olaszország), exeteri és portsmouthi (Egyesült Királyáság), wageningeni (Hollandia), trieri (Németország), pécsi (Magyarország) és az ETH Zurich (Svájc) egyetemeinek, a Consiglio per la ricerca in agricoltura e l'analisi dell'economia agraria (Olaszország), a Consejo Superior de Investigaciones Científicas (Spanyolország) és a Natural Resources Institute LUKE (Finnország) kutatóintézeteinek, az ASAJA agrárszervezetének, illetve a Casalasco és Barilla (Olaszország), Arento, LogísticaDFM és Industrias David (Spanyolország), Nieuw Bromo Van Tilburg és Ekoboerdeij de Lingehof (Hollandia), Dr. Frey (Németország), Nedel-Market KFT és Gere (Magyarország) és Paavolan Kotijuustola és Polven Juustola (Finnország) vállalatainak részvételére.

 

Beriot N, Zomer P, Zornoza R, Geissen V. 2020. A laboratory comparison of the interactions between three plastic mulch types and 38 active substances found in pesticides. PeerJ 8:e9876 https://doi.org/10.7717/peerj.9876