Az időskori mozgásszegény életmód a krónikus és rokkantságot okozó betegségek fokozott kockázatával, korai halálozással és a társadalomra nehezedő jelentős gazdasági terhekkel jár. A fizikai aktivitás (PA) növelése viszont ellensúlyozhatja az öregedés negatív hatásait és csökkentheti az inaktivitás költségeit. Azonban nem minden mozgásforma mindenütt hatékony, és a testmozgásra adott válaszok között egyéni különbségek vannak. Ezért sürgősen szükség van olyan „személyre szabott” mozgásprogramok létrehozására, amelyek megfelelnek a különböző és sokféle idősödő népesség sajátos igényeinek.

E cél felé vezető kritikus lépés a bizonyítékokon alapuló orvoslás (EBM) megközelítése, amelynek keretében azonosítani és kezelni lehetne az öregedéssel és a fizikai aktivitással kapcsolatos alapkutatás és klinikai kutatás koncepcionális kihívásait és buktatóit. Az EBM sikeres alkalmazását az idősebb felnőttek képzésében jelenleg akadályozó, kielégítetlen kutatási és gyakorlati igények és hiányosságok a következők:

1.    A különböző célcsoportok számára optimális, megvalósítható és hatékony edzésprogramok tervezéséhez szükséges konszolidált kutatási információk hiánya.
2.    A fogyatékkal élő, alacsony jövedelmű és elszigetelt idős felnőttek kizárása mind a kutatási vizsgálatokból, mind az edzésintervenciókból.
3.    A hosszú távú, valós körülmények között végzett vizsgálatok hiánya.
4.    A technológiai innovációk korlátozott alkalmazása az idősek körében végzett edzésprogramok értékelésére, alkalmazására és fejlesztésére.

AZ NKFI ALAPBÓL MEGVALÓSULÓ PROJEKT.

 

A sedentary lifestyle in old age is associated with increased risk of chronic and disabling diseases, premature mortality, and substantial economic burden for society. Increase in physical activity (PA), on the other hand, may compensate negative effects of ageing and reduce inactivity costs. However, not all exercise regimens are universally effective, and inter-individual differences in responses to PA exist. Therefore, there is an urgent need for creating “tailored” exercise programmes that will fit the specific needs of the various and diverse ageing populations.
A critical step towards this goal is embracing an evidence-based medicine (EBM) approach where conceptual challenges and pitfalls in basic research and clinical research on ageing and physical activity could be identified and addressed. Unmet needs and gaps in research and practice that currently hinder successful implementation of EBM for training of older adults are:
1.    Lack of consolidated research information needed for designing optimal, feasible and effective exercise programs for various target groups
2.    Exclusion of disabled, low income and isolated older adults both research trials and exercise interventions
3.    Lack of real-world conditions studies over long periods
4.    Limited use of technological innovations for assessing, applying and enhancing exercise programs in old populations.